>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Jogegyenlőség, állampolgári

A Magyar Népköztársaság alkotmánya, amely garantálja a kisebbségek számára a teljes jogegyenlőséget, az anyanyelvi oktatáshoz és a saját kultúra ápolásához való jogot.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4.274/1949. /213/ M. T. sz. rendelete a német lakosságra vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. "1.§ Miután a magyarországi német lakosság tényleges áttelepítése magszűnt, a 12.200/1947. /245/ Korm. sz. rendelet értelmében Németországba áttelepülésre kötelezett azokra a személyekre, akik a jelen rendet kihirdetésének napján Magyarországon laknak /tartózkodnak/, hatályukat vesztik a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás tekintetében megállapított korlátozó rendelkezések. Ezek a személyek a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás szempontjából a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek..."

A 84/1950. M. T. sz. rendelet a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezések alkalmazásának megszüntetése tárgyában. "1.§ /1/ A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni... 3.§ /1/ Az áttelepítésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá eső mindazok a személyek, akik nem telepíttettek át, úgyszintén azok, akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak és az erre vonatkozó rendelkezések szerint jelentkezési kötelezettségüknek eleget tettek, magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai..."

Az 1953:II. tv. választójogi törvény visszaadta a 18 éven felüli német nemzetiségű állampolgárok aktív és passzív választójogát.

Lehetővé vált a német nyelv tanítása az óvodákban is.

A Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosítása. A nemzetiségekre vonatkozó passzus kimondta, hogy "A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrájának megőrzését és ápolását."

Az MSZMP XII. Kongresszusa. "Pártunk a lenini nemzetiségi politika megvalósítását mindenkor fontosnak tartotta és tartja. A nemzetiségekhez tartozók hazánk egyenjogú polgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatokat teljesítenek. Minden szükséges támogatást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek továbbra is aktívan részt vegyenek társadalmi és politikai életünkben, és hogy anyanyelvi kultúrájukat megőrizzék és fejlesszék. A hazánkban élő nemzetiségek és a szomszéd államokban élő magyarok jelentősen hozzájárulhatnak népeink barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez. A kisebbségi kérdés internacionalista megoldásának fontos elemét jelentheti a kétnyelvű és két kultúrával felnövő állampolgárok szabad fejlődése."

Országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás. Aczél György: "A magyarországi nemzetiségeket és a szomszédos országok magyar nemzetiségeit úgy tekintjük, mint amely közösségek sok szempontból, mindenekelőtt kulturálisan a híd szerepét tölthetik be az egyes országok között. Úgy véljük, hogy a szocialista országokban a lenini nemzetiségi politika elveit kell alkalmazni. Ezt igyekszünk magunk is tenni, amikor a magyarországi nemzetiségek mindenirányú tevékenységét támogatjuk, biztosítjuk számukra az állampolgári és kollektív jogokat."